Posts tagged windows

Egyik desktop pc-met site-jaim adminolásán és teszteléseken kívül nem sok mindenre használom, a feltelepített szoftverek kimerülnek a böngészőkben és egy-két elengedhetetlen holmiban. Viszont -mivel a gép része az otthoni kis hálózatomnak- némi nyugalmat adna, ha tennék rá -a beépített Windows Tűzfal mellé- egy vírusirtót, -figyelőt. Jó lett volna valami újat kipróbálni és igazából “kedvem sem volt”, hogy megint licenszeljek egy commercial terméket, ezért elindultam ingyenes szolúciót keresni.

Kézen fekvő megoldásnak tűnt a Microsoft One Live Care (vagy care one live, nem tudom) felkutatása, amiből persze rájöttem, hogy e termék nem támogatott a továbbiakban, utódját Security Essentials-nek hívják.

A holmi viszonylag gyorsan települ, nem igényel újraindítást (az egyik legfontosabb feature manapság a számomra) és az update is 1-2 percen belül megérkezik. (Természetesen a Windows genuine-teszt lefut telepítés előtt, az eredmény függvénye, hogy használhatjuk-e a programot)

Első, közvetlen a telepítés után keletkezett tapasztalataim azt mutatják, hogy nem igényel szinte semmilyen erőforrást, a processzorhasználat ~1%, ha nyitva van a főablak, az elfogyasztott RAM valami 10MB körüli, a gépet nem terheli meg igazából a rezidens program, amennyiben a tálcán csücsül és nem csinál nagyon semmit. Természetesen, egy vírusfigyelőnek a legfontosabb erénye a sebesség mellett a hatásfoka, úgyhogy el is indultam vírust “telepíteni” a gépre. Ám, mivel bizalmam érthető módon még nem teljes az MSSE irányába (meg amúgy sem), az ilyen vírusokkal való tesztelést szigorúan visszaállítható virtual-pc környezetben végzem: ha bármi rosszül sülne el, 1 kattintással törölhetek minden módosítást a virtuális gépen (snapshot, undo disk).

Az első, alapvető teszt az eicar.org-on fellelhető anti-virus vagy anti-malware teszt. Ez lényegében egy letölthető text file (zip-ben is fellelhető, hogy a vírusirtónak ezen funkcióját is tesztelni lehessen), aminek kötelező jelleggel triggerelnie kell az aktuális rezidens alkalmazást. Gondolom, minden antivirus core-jába van építve eme néhány byte figyelése, ezért különösen nem meglepő, hogy a Security Essentials ez esetben jól vizsgázott.

Ok, nem nagy ügy, menjünk tovább az astalavista.box.sk-ra vírusos cracket keresni (széljegyzet: fogalmam sincs, ez az oldal hogyan tud tizenakárhány éve zavartalanul fennmaradni és működni:) ) 1-2 évvel ezelőtt 4 fájlból három garantáltan vírusos volt ezen a helyen, ellenben most beletelt vagy fél órába -ész nélküli kattintgatással- mire az első warningot megkaptam (a host oprendszeren). Belvallom, nem tudom, mennyire új vagy régi a jelzett vírus, de örömmel konstatáltam, hogy a Security Essentials is jelzett és máris felajánlotta a vírusos fájl törlését. Hogy mennyire működik manapság a tíz évvel ezelőtt még általános clean funkció (a fertőzött fájlok megszabadítása a vírustól), azt nem tudom, de gyanítom, hogy mostanában erre már nincs lehetőség, legtöbbször a törlés marad egyetlen orvoslási lehetőségként.

Innen jó lett volna továbblépni, és igazi, futtatott vírusokkal tesztelni, de annyi féle-fajta kártevő van (féreg pl.) hogy egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a vpc által létrehozott virtuális network és a tűzfalak elég biztonságosak ahhoz, hogy megállítsák a terjedést.

Az MSSE egylőre marad ott, ahol van, a későbbiekben lehet levonni a szükséges következtetéseket. Alacsony erőforrás igénye és egyszerű kezelhetősége elég meggyőző elsőre, a többi erénye vagy a gyengeségei úgyis csak több hónapos használat után jönnek a felszínre. A “család, gyerek pc-jére” mindenképp ajánlott, azokon a gépeken az admin-jogot már úgyis rég elvettük :)

Klasszik hülyegyerek történet: Linksys WiFi routeren firmware frissítés (DD-WRT) minekután a kedves kis kék doboz baszik új IP-t kérni a szólgáltatótól, úgy néz ki, valamiért örökre benne maradt egy régebbi adat, amivel persze nem tudok kapcsolatot létesíteni a nagyvilággal. (megj: a későbbi tapasztalatokból kiindulva sejtem, hogy ez nem a router és a firmware hibája)

Anyway. A DD-WRT egy szuperül összerakott router firmware, gyors, átlátható adminnal, mindenféle beállítási lehetőséggel. Azon túl, hogy -a jelenleg leginkább szükséges- DHCP release és renew nem igazán működik, fasza kis cuccot dobtak össze a srácok. Viszont -lévén a lakásban még a kávéfőző is tcp-n kommunikál- a környezetemben fellelhető eszközökre, azért valahogy mégis netet kéne csiholni. Micsoda ötlet: Az egyik, leginkább használt desktop pc-m lesz az access point!

Windows 7 Ultimate 64-bit English. Google és Windows Help böngészés ICS (internet Connection Sharing) nyomában. A megoldás valami baromi egyszerű: jobbklikk a megosztani kívánt Local Area Connection-ön (vagy bármelyik hálózati kapcsolaton), Properties, Sharing fül és csak be kell pipálni hogy meg akarom osztani (ha több aktív kapcsolat is van, még egy legördülőből ki kell választani, melyik kapcsolaton akarom megosztani az éppen megosztani kívánt internet-megosztást). Kész is! Click OK, némi várakozáss…homokóra…ERROR. ???. Blablabla..undable to share Internet. Error code: null. Hát b+! Most aztán tudom ám, mi a nyomorod! NULL. Gondoltam, esélyem nincs a problémát elhárítani ennyi információ birtokában, de úgy látszik, nem én voltam az egyedüli, aki ebbe a problémába beleszaladt.

G egyből dobta a találatokat a nullos bénázásomra, ellenben a megoldásért most is viszonlyag sokat kellett kattintanom és görgetnem, valami fórumtopik 46. hozzászólásában leltem meg a lényeget:
Ha a beépített Windows tűzfal ki van kapcsolva (minek legyen mégis bekapcsolva, van fenn szép és jó commercial tűzfal termék) akkor dobja ezt a nyomorult nullos hibaüzenetet. Tehát, megoldásként be kell kapcsolni a Windows Tűzfalat (recommended settings megteszi) és így már gond nélkül megosztódik a Interweb. Hurrá! (megosztás után azon nyomban ki is kapcsoltam a Win tűzfalat, azóta nem rinyált semmiért, minden működik rendesen, ahogy kell). Ugyan net a többi eszközön csak akkor van, ha az access point gépem (és rajta az oprendszer) megy, de ez most részletkérdés.

Tanulság #1: értem én a szándékot a Microsoft részéről, hogy mindenféle dhcp server indítgatás és konfigurálás nélkül néhány kattintással meg lehessen osztani az Internetet, jól sikerült tényleg ezen funkció, ám ezekkel az iszonyúan béna, egyáltalán nem informatív hibaüzenettel és az ezzel járó offline és online help tartalom használhatatlanságával gyakorlatilag saját maguk zúzzák szét azon törekvéseiket, hogy az “áltag felhasználó” is értse, de legalábbis használni tudja ezeket, az eddig mágiának tűnő szolgáltatásokat. Ja, és 2010 van! A Win sokadik felhasználóbarát verziója.

Tanulság #2: ahogy öregszem, egyre kevésbé van türelmem szenvedni szoftverrel, hardverrel. Régebben képes voltam napokig konfigurálgatni valamit, hogy használhatóvá tegyem. Legutóbb 2 órát szarakodtam a routerrel, mire gyakorlatilag teljesen feladtam és a falhoz csapás elkerülése végett, inkább a gép “mögé” építettem be, ezzel lehetőséget teremtve a többi eszköz csatlakoztatásának. Pedig biztosan lett volna megoldás, mert a router azóta simán kapja az újabb ip-ket a Windowstól, de egyszerűen kezdek nagyon belefáradni az állandó baszakodásba!